Életrajzom általam

Rólam
   Főoldal
   Önéletrajzom
   Képek

Tanulmányok és Oktatás
   EAF1
   EAF3
   EAF4
   Fontkészlet
   PNY1
   PP
   ProgKör
   Visual Basic

Érdeklődési körök
   Linux
   Linux PalmLD
   RDiff

Munkák
   Önéletrajz
   CV in English




utolsó módosítás:
2010. augusztus 9.

1977. július 10-én születtem Kazincbarcikán (ez egy nagyobb város Miskolc közeleben). Bár itt sose laktam, lévén hogy a szüleim csak édesanyám szüleit mentek meglátogatni. Mindig is Pesten éltem, itt csak pihenéskor fordultam elő.

Általános iskolás korom eléggé mozgalmas volt ám :)), ugyanis nagycsoportos, elsős és másodikos koromban Franciaországban, Párizsban éltünk úgyhogy ott jártam ki ezeket, bár ott az első osztályt 11-iknek, a másodikat 10-iknek hívják. Aztán mikor hazajöttünk, nem igazán ment a magyar nyelv, (vajon miért is? :)) - az ötéves koromban volt, mikor kimentünk) úgyhogy a második osztályban kezdtem itthon a harmadik helyett. így lettem évvesztes, de nem sajnálom, nagyon jó buli volt odakint.

A fentieket leszámítva is eleggé érdekesen telt ez az időszak az életemben, tekintve, hogy a 2. osztályt a Virág utcai iskolában jártam, a 3. osztályt Káposztásmegyeren (mert ideköltöztünk :) - milyen egyszerű ok nem? :), aztán 4. osztálytól a Munkásotthon Utcai Általános iskolában. Jogosan merül fel benned a kérdés: "Megint költöztetek?", de a válasz ezúttal nem. Oda azért lettem átiratva, mert túl kevés volt az iskola Káposztásmegyeren akkor, és nagyon zsúfolt volt. ("A" héten délelőtt, "B" héten délután jártam 3-ikban.)

Tanulmányaimat a jelenleg (bár ebben nem vagyok biztos, mert sokszor váltják a nevét) Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium fedőnevű iskolában (a volt Landler J. hiradástechnikai szakközép) folytattam, ahová egy pont híjján nem vettek fel felvételi nélkül -- micsoda megrázó élmény ;).

A szakközépiskolát nem jártam végig, csak negyedikig. Ötödévben sokat hiányoztam betegségek miatt - semmi komoly nem volt persze, csak megfazás meg ilyenek. A tanárok azon a véleményen voltak, hogy vagy megbukok, vagy egy hét alatt pótolok be mindent. Én találtam harmadik utat :). Mivel amúgy se nagyon rajongtam az analóg elektronikáért (a suliba is a számítógépek miatt mentem), otthagytam az iskolát ötödév féléve előtt. Nem bánom, hogy így tettem, úgyse dolgoztam volna soha egy percet se ebben a szakmában. Sokkal inkább a digitális elektronika és a programozás érdekelt mindig is. Így legalább nem került be elégtelen a bizonyítványomba se. Mellesleg ez a lépés kellemetlenül érintette az iskolát, ugyanis éppen jól álltam a számítástechnika versenyen, és emiatt kizártak.

Két hónapon belül már a SZÜV-nél dolgoztam és számítógépeket állítottunk össze. Nem nagy meló, volt időnk bőven netezésre mellette. Tizenegy hónap múlva felszámolták az osztályt, biztos nem ment jól a bolt.

Nem maradtam azonban munka nélkül, mert a LINEA5 Kft. már az első elvileg, munkanélküli napomon alkalmazott már - persze nem akkor kerestem a melót, hanem a felmondási idő alatt. Na itt ismerkedtem meg egyik eléggé érdekes hobbimmal az irczéssel. Az egyik kolléga jött, hogy milyen érdekes dolgot hallott az ismerősétől :) - Na ez volt az IRC :) - Eléggé sokat maradtam bent a melóhelyen :) volt hogy péntek este bent maradtam es szombaton reggel ötkör jöttem haza. Szüleim az ilyen esetekhez semmit se szóltak, mert már saját lakásban laktam addigra. Akkor még Gimi becenéven ircztem, ami középiskolában ragadt rám. Később volt néhány kellemetlen esetem, köztük egy svéd vagy norvég vagy finn - ki emlékszik már rá - fazon is ezt a becenevet használta, így becenevet váltottam. (A középiskolás volt osztálytársaim se hívtak meg az érettségi találkozóra, így a középiskolával is szakítani akartam.) És volt még egy egészen kellemetlen kalandom, ami miatt azt akartam, hogy az illető lány ne találjon meg többet.

Így lettem Hijaszu (ez teljesen engem azonosít az IRCnet IRC szerver hálón - bár valószinű más IRC hálón is csak ott nem szoktam fent lenni :))). Az egyik szerepjátekos karakterem után lett ez a becenevem, aki harcművész jégmágus volt. Azt hiszem, illik hozzám az a karakter. :) Annyira, hogy nem is abból lettem én, hanem ő lett belőlem :). A becenév váltást sem bántam meg, mert ezen a becenéven lettem hírés az IRCneten és az interneten.

Aztán a LINEA5 Kft.-s korszakomnak is vége szakadt :). Ott nem nekem mondtak fel, hanem én mondtam fel. A felmondást azért adtam be, mert a felvételi beszélgetésben említett mennyiségű és a valóságban tényleges vidékre járások száma lényegesen különbözött. Ők azt igérték néha, és azt teljesítették, hogy majdnem mindig. Nem igazán tetszett ez nekem, mert a napi nyolc óra munkából így majdnem mindig tizenkettő lett. Amikor aztan egy egész héten vidékre kellett menni és mindig este nyolc órakor értem haza, és még ráadásul hétfőn hatkor kellett volna bemenni, mert megint mentünk volna vidékre, betelt a pohár. Hétfőn elegem lett, kedden kiléptem, szerdán pedig programozóként dolgoztam. Nagy így kell munkahelyet váltani :). Azóta se értem, hogy egyesek miért töltenek ezzel több évet, ha egyszer nem szeretik csinálni amit kell, és tudják mit szeretnének dolgozni.

Végre valami érdekes munka. (Mármint a programozás - ez a hobbim is - illetve a szenvedélyem - később kiderült oda akár egy grafikus is jó lett volna, de legalább így utólag beírhatom gyakorlatként - amúgy valamennyit azért programoztam ott, a TB új rendszerét fejlesztettük.) Azóta elkészült a, rendszer egyik volt baratnőm anyja dolgozott vele, és mondta, hogy nem annyira jó. Persze erről én nem tehetek, nem én találtam ki, hogy működjön a program. Még a windowst is meg kellett reguláznunk, hogy ne úgy működjön mint a windows, hanem úgy mint az a rendszer, amelyet átírtunk windows-ra. Milyen badar ötlet.

Itt ismerkedtem meg egyik legjobb barátommal, akit már jó ideje nem láttam. Ő ezután a munkahelye után kiment Finnországba. Az ő ösztönzésére tanultam meg C nyelven programozni, ami az egyik legjobb dolog szerintem a programozásban. A másik dologra is ő ösztönzött, nevezetesen, hogy próbáljuk ki a linuxot. Azt hiszem, hogy mindkettőért köszönet illeti őt, sok jó dologba csöppentem így bele. Egyébként a nyílt forrású közösség is sokat kapott így áttételesen tőle, szeretek mind a kettővel foglalkozni.

Eközben már eléggé, elmélyülten ismertem az IRCs világot, saját botjaim lettek. A botok olyan robot programok, amelyek bizonyos feladatok a csatornákkal kapcsolatban automatikusan elvégeznek.

A TB-s programozás után polgári szolgálatos lettem. Nem volt ez sem vészes, majdnem mindig IRCztem, mikor nem kellett semmit se csinálni. A végén már kicsit untam is. Legalább ezen is túl vagyok.

Időközben fejest ugrottam a linux világába. Péter (a volt TB-s kollegám) ösztönzésére feltett linux egy SuSE 5.3-as volt - nem tudom ki találkozott ezzel, ez egy 1998-as verzió volt. Mellesleg ekkor írtunk 1998-t úgyhogy akkor ez abszolút friss volt. Péter is vett egyet aztán együtt kezdtünk foglalkozni vele. Néhány hónap után én már többet tudtam róla, mivel a polgári szolgálat és a TB között nekem volt 3 üres hónapom, amit csak ezzel töltöttem. Inkább, mint hogy otthon unatkozzak. Sajnos az 5.3-as verzióról a 6.0-ásra frissítés közben összeomlott. Ekkor telepítettem fel a Debian 2.1-es verzióját. Amit később már saját disztribúcióval cseréltem le.

Botot is írok az IRCre. Mielőtt bárki tévedésbe esne, ehhez kell egy UNIX rendszerű gép, amely fix kapcsolattal rendelkezik az internet felé. Ezt azért írom, mert többen kérdezték már hogy lehet ezt otthonról telefonvonalon keresztül. Hát sehogy, mert napközbenre valószínűleg le kell bontani a telefonkapcsolatot, hacsak nem akar valaki több százezer forintos számlát. Amennyiben nincsen fix internet kapcsolatunk, akkor csak az lehet megoldás, hogy az internet segítségével elérünk egy olyan gépet, amely fix kapcsolattal rendelkezik, és amelyre telepíthetjük a programot. Eredetileg úgy terveztem, hogy majd elérhető lesz a forráskód, jelenleg már nem érdekel annyira az IRC, hogy tovább öljek bele időt. Majd lehet, hogy nyílt forráskódúvá teszem.

A polgári szolgálat után nem vettek fel az eltére. De nem adom fel programozó matematikus leszek.

2000. június 1. A történet folytatódik :))) (Második felvonás). Augusztus elseje óta egy felsőfokú programozói tanfolyamra járok, ahol éppen semmit sem tanulok, mert a dolgok nagy részét már tudom :). (Jelen pillanatban is a többiek lassan elindulnak visszafele a tanításról - én meg nemrég keltem fel :). Most tanulok igazan C++ ban programozni, nagyon élvezem :). Néha azért a tanításra is bejárok ;).

Sikerült megszervezni a #budapest csatorna életét is, mostmár nélkülem is mindig jó társaság van ott :). Nemsokára belekezdhetek egy másik IRCs csatorna felépítésébe is, ha látok egy másikban is fantáziát.

A legutolsó frissítés (2001. január 1-e) óta elég sok minden történt velem. Lehet eléggé hiányosan emlékszem most már egy-két dologra. (Most éppen 2003. október 9-e van.) A felsőfokú programozói tanfolyamot kiváló eredménnyel végeztem el. (Hát persze, hogy azzal, nem is én lettem volna ha nem.) Persze, a 2001-ben benyújtott felvételim nem sikerült. 2002-ben nem jelentkeztem az eltére, viszont 2003-ban igen. Ez utóbbi esetben fel is vettek (negyedszerre csak belátták, hogy muszáj lesz nekik:). Érdekes módon, mind a három sikertelen felvételim kedden volt, a negyedik sikeres pedig hétfőn. Lehet, hogy jól éreztem, van különbség a két felvételi nehezsége között? És így gyorsan el is jutottunk a mai dátumig - most éppen sietek -, és htmlspecire csinálok honlapot. Úgyhogy egyenlőre ennyit az önéletrajzomról. Még annyit, hogy már nem vagyok megtalálható a #budapest csatin.